Pokhalotlanitas lezajlott. Gavin es Lucia Olaszorszagbol visszaterven ugy csinaltak, mintha mi sem törtent volna. Mikor megkerdeztem Luciat, melyik szolariumban barnult le ilyen szepet, elsomolygott. Gavin kiegyensulyozottabb de meg mindig pszichopata.
Renate
17 szlovak kislany. Az arca a sajat maga karikaturajara hasonlit. Nem nagyon tud nemetül. Ha valaki peldaul rendel nala ket gomboc fagyit, ö kitölt ket sötet buzasört.
Renate par napja szepülni kivant. Elment hat bedaueroltatni a hajat. Leegett a fel nyaka. Tiszta seb, de a haja legalabb göngör.
Masa
Masa azt hiszem szlovak, de soha nem lehet tudni. (beszelni ugyanis nem beszel sokat, ha viszont igen, akkor valami erthetetlen nyelven) Lucia egyik este berugva nekem panaszolja, hogy vegre valaki, akivel szot ert, de az is meleg.
Miro
Miro is szlovak, 30 eves, fess fiatalember. Az etterem-reszben dolgozik, de felorankent egyszer biztos összefutunk. Stefano zajec-nak szolitja (ezt szlovakul nyilvan nem igy irjak), ami nyulat jelent. Hamarosan sikerült megfejtenem miert. Miro eleinte csak magyarul köszönt nekem, szeplany-nak hivott es minden nap valami uj magyar mondattal fogadott. Aztan a magyar afferjairol meselt nekem (nös), ezutan jött az elmenyfürdöbe valo invitalas. Azon, hogy penzvaltasnal jelentössegteljes pillantasok közepette vegigsimitja a kezem, mar meg sem lepödöm.
EB 2008. Törökök elleni meccs. A piacter tömve, mindenki ünnepel. A kocsik felvonulnak, zaszlok, dudakoncert, szemeteseken dobolo rasztak, es sört vedelö nemetek. Nos, Cortina pont a piacteren van. Kigyozo sorok. Midegy, ki mit rendel, Stefano csak ezt ismetelgeti: ket euro ötven. Ket euro ötven. Minden annyiba került aznap este.
Marco, a fönök öccs becsipve uton utfelen a baratjainak mutat be, vagy a baratai altal kivaltott verekedes központjabol probal kimenteni. Mar a rendörseg is ott van, törött sörösüveg a jatekben, en csak allok es azon gondolkozom, hogy kerültem ide. Aztan az egyik "testver", valami hatalmasnagy felarab borotvaltfejü srac, aki szinten "a csalad tagja", megölelget, hogy "aki a Marco baratja, az az en baratom is", es magyaraz, magyaraz, magyaraz.. En csak bologatok, fogalmam sincs, miröl van szo, mikor egyszercsak megemeli a polojat, es elöbukkan egy hatalmas tetovalas. A horogkeresz haromagu valtozata, es nem tudom pontosan, mit szombolizal, de vannak sejteseim. Ezek utan meg be lettem mutatva egy füves irodalom-töritanarnak (vagy matek, ki tudja). Ez a 68-bol ittragadt hippi John Lennon hasonmasnak is elment volna. "Sajnos" nem tudtam vele sokat beszelni, mert nagyongyorsan elhagytam a helyszint. Utközben összefutottam Luciaval. Menjek vele egy kavezooba. Miert ne. Nos, ez inkabb nevezhetö egy kocsmanak, ahol mit latnak szemeim: A Cortina teljes szemelyzete, de senki mas. Stefano egy sört ölelget a pultnal, Miro a pincerlanyt füzi, melegfiu a szakacsfiut meregeti, Renate laposan pislog a nyolcadik vodka-redbullja utan. En csak amulok es bamulok, hogy mi folyik itt. Aztan megjelenik a fönök is. Csocsozunk, a többiek biliardoznak. Nekem vegig egy "barany"-nevü olasz magyaraz, hogy mikor fözök neki. Talakobb lett von szegenyre a balna elnevezes. Na, gondoltam magamban, annyi hozzavalot, ami neked kene, ha megveszek, tönkre is megyek. Vegül fogtam magam es hazamentem. Ez meg nekem is sok volt.
