Lencsedékek

Szóval. Azt találtam ki, hogy minden nap visszaolvasom az egy évvel ezelőtt történteket. De rájöttem, hogy ez meg azért nem jó, mert nem írtam minden nap vagy csak egy sort :( Ezért írok is, mert attól is olyan "kinti" hangulatom lesz.

Amúgy meg mindenről már Eichstätt jut eszembe. Ahogy reggel a kávét iszom, a konyhánkba képzelem magam, elképzelem, hogy ott mot mit látnék ha kinéznék az ablakon (ködöt, mi mást - de még az is hiányzik) Mikor német referátumot csinálok, azt képzelem, hogy a kinti egyetemen vagyok és egy ottani órára dolgozom, így minél igényesebbre próbálom, mert a németek előtt nem éghetek be.. Amikor futni megyek, gondolatban az ottani öltözőkben öltözöm át és futáskor meg az ottani teremben győzködöm magam, hogy na még egy kört. Szóval nagyon elvagyok.

Ja, még nem említettem volna? Csütörtökön megyek ki :) Annyira boldog vagyok! A Basti nevű haveromnál aludtam volna, mert a Wolfiéknál épp szétverik a lakást. Basti egy kollégiumban lakik, de ott mindenkinek saját appartmanja van kis fürdővel, főzőfülkével és hálóval. Na, erre ír tegnap, hogy Csehországba megy az Adelahoz (a cseh legjobb barátnőm - ők is távkapcsolatot folytatnak) így a kulcsokat odaadja a Marconak. Enyém az egész kis lakosztály egész hétre!

A Krizszel is csomót levelezek. Na most végre elárulta magát. Egy bicajt akar ajándékba adni. Mikor mondtam, hogy ez túl nagy ajándék, nem fogadhatom el azt mondta, hogy nem ajándék csak kölcsön. Hogy ne felejtsek el mindent jövő évig. Basszus, tényleg nem fogadhatom el. Csak az a baj, hogy gondolatban már bejártam az egész János-hegyet.. Kicsit beleéltem magam:) De ahogy ismerem a Krizt, ha nem hozom haza vonattal, úgyis utánam küldi postán.. (Ki a fenével szereltetném össze?) És vajon melyik brinyót adná nekem? Ajj. Kit érdekel, úgyse fogadhatom el :(

 

Na de most mit is csináljak. Olyan izgatott vagyok. Huginak igaza van. Pozitív gondolkozásmód. Amennyire magam alatt tudok lenni, úgy tudok lelkesedni. Valahogy mindíg erre kéne törekednem. :) víííííííí

Hogy mi hiányzott még mindehhez? Az, hogy szülinapomon kiraboljanak egy szórakozóhelyen. Minden iratommal. Telefonnal.

Aztán, hogy a Wolfi közölje, hogy jövő héten nem tudok náluk aludni, mert padlócsere és meszelés van a náluk programon.  Biztos alig vár..

 

Nem tudom mi történik velem. Életemben nem voltam még ennyire magam alatt. És egyszerűen nincs kiút. Haza akarok menni anyához. Tuti nem fogok Pesten élni. Egy undorító, mocskos, alvilági hely. Undorodom tőle. Mindenhol csak a szegénységet és a nyomort látni, a bűnözést, a bizalmatlanságot. Ki vagyok ábrándulva mindenből. Nincs kedvem semmihez. Nem látom értelmét semminek. Hogy tud ilyen rövid idő alatt miden elenkező előjelűre fordulni?

Október 13-a van. Több mint egy hónapja visszatértem. És egyre rosszabb minden.Egyszerűen nem találom a helyem. Nem érdekelnek olyan dolgok, amik régen. Nem járok moziba, nem járok bulizni. Nem találkozom a barátaimmal. Minden nap az egyetemen vagyok és szinte minden szabadidőmben tanulok. Felvettem második szakiránynak a pr-t és mellette ami még van németből. De hihetetlen, ennyi dolgom még soha nem volt. Azt sem tudom hol áll a fejem. Intézni a kinti papírügyeket, mert ha itthon nem adom le őket időben, vissza kell fizetnem a kapott ösztöndíjat. Persze egy kinti jegyemet elkeverte egy tanár, szóval árom hetem azzal ment el, hogy leveleket és emaileket küldözgettem és közben egy falat nem ment le a torkomon olyan ideges voltam. A jegy nem lett meg, de legalább a többi irat rendben. Az ithhoni vizsgáimat okt. 15-ig csinálhattam meg. A szintaxisra eyszerűen nem tudtam egyedül felkészülni, mert nem értem. A házidolgozatomat nem tudtam befejezni, mert semmi időm nem volt. A barokk német - nos, most épp emiatt bőgtem egy órát.

A tanár valami konferencián van Egerben. Megbeszéltük emailben, hogy holnap reggel elutazom, levizsgázom. Ma este megnézem mégegyszer a levelet, hogy hol és hánykor, és... Ma reggel volt. Ma. És a legaranyosabb tanárról van szó, aki kettőt nem szól soha, nem buktat, egy tündér, akin látszik, hogy csak az irodalomnak él. Nos, elképzelem, hogy reggel ott várt egy órán át a főiskola épületében és azt sem tudta, hogy mi van. Egyszerűen megszakad a szívem. Biztos azt hiszi, hogy kihasználtam a jóindulatát. És ráadásul egy hete vagy még régebb óta ezt tanulom. (persze nem sok sikerrel: nem bírom megjegyezni ezeket a kétsoros címeket, meg ki mit írt...)

 

Szóval most nagyon magam alatt vagyok, és épp mikor már azt hiszem,  hogy túl vagyok valamin, jön helyette három másik. Zh-k, referátumok, vizsga, házidolgozat, egyszerűen nincs időm semmire és már nem bírom. Csak bőgök minden este. Én ezt már nem akarom csinálni.

Ja, és ehhez buszon megbűntetnek, arcüreggyulladást kapok, és még sorolhatnám. Próbáltam sztoikusan hozzáállni az egészhez, majd vége lesz egyszer. De amikor azt hiszem, hogy ennél rosszabb nem lehet, történik mégvalami.

(A Wolfi két hete itt volt nálam, ezt leírom hoszabban, de most nagyon rossz a kedvem. Az az öt nap maga volt a tökély. Annyira hiányzik, hogy amiatt is folyamatosan bőgök..)

Ilyen rég írtam? ALig tudtam bejelentkezni úgy megváltozott az oldal... De örülök, hogy nem írtam le mindent, mert így most mindíg vissza-vissza tudok térni egy-egy szép emlékhez :)

 

Pénteken értünk haza, végigbőgtem az utat. De az előző két hete is. De erről később.

 

Nem tudom, hogy Patrickról írtam-e már. Ő is  a haverikörbe tartozik, egy 18 éves hentesfiú. NAgyon illedeles, jólnevelt, de lógógatyás ferdesapis hip-hopper. Nagyon menő (nek hiszi magát), de nem piszkáljuk, mert tényleg normális. Szóval egyszer, régen, a portugál-német meccs utáni sörözés közben megkérdeztem, hogy "de azért egy idősebbel összejönni igaz tök izgi, nem?". Nos, ebből a srácok arra jutottak, hogy én "bepróbálkoztam" a Patricknál. Persze.

24 éves magyar leány hat évvel fiatalabb hentesfiút keres, ferdesapka nem akadály.

 

Nos, ez később komoly problémákhoz vezetett Wolfival, ő ugyanis persze ezt visszahallotta, és hisztériás rohamot kapott, hogy féltékeny és ő ilyet még soha nem érzett és nem tud bennem teljesen megbízni. Ezenkívül a fiúk innentől kezdve mindent igyekeztek úgy intézni, hogy összeboronáljanak a Patrickal.

Nem történt ez másképp utolsó előtti hetemen sem, egy pénteki napon. Annyit tudtam, hogy meglepi-program lesz a hugomnak és nekem szervezve. (Ja, a hugom kijött az utolsó hónapra) Szóval mikor délután a találkozó színhelyére értem, akkor tudtam meg, hogy két csapatra osztották a haveri kört és térképekkel valamint túlélőfelszereléssel kincset kell keresnünk a város környékén kruzerekkel. (ilyen vadállat bringák, de rendesen haladni azt nem lehet velük csak menőzni.) Mikor megkérdeztem, hogy a Wolfi is jö-e, mindenki nagyon ártatlan arcot vágott, hogy " azt hittük délutános az Audinál" (nyári melo, négy hét 2500 euroért..) Persze mindenki tudta, hogy akokr már pár órája végzett. Szóval elindult a verseny, én tiszta ideg voltam, mert egy rohadt smst nem tudtam szegénynek írni és úgy ajnáltam.. Aztán bizonyos helyszíneken versikéket kellett megfejtenünk, ahol kincs volt eldugva. Ez mindkét csapatnak egy láda innivaló volt. Aztán kenukba szálltunk, és indult a második része a versenynek.. "Véletlenül"  a Patrickal kerültem egy csónakba..

 

folyt. köv.

Visszatertem. Mindez Anyukam es A Nevrokon biztatasara. Amugy nem tudom miert nem jelent meg az elsö hozzaszolas, de en megkaptam az emailcimemre.

 

Annyi minden törtent, hogy nem is tudom, erdemes-e bepotolnom. Diohejban annyi, hogy szamos vacsora es mozi utan ismet együtt vagyok a baratommal. Persze ez minden mas haverommal veszekedeshez, egy-ket hetes nem-beszeleshez vezetett, de mara azt hiszem mindenki akceptalja (illetve kenytelen elfogadni). Amikor a többiek ott vannak, nem beszelünk a kapcsolatunkrol es nem enyelgünk, ennyi. Amugy meg talan annyit erdemes megjegyezni, hogy ennyire kiszamithato emberrel talan meg nem talalkoztam, mint a Wolfi. Elhataroztam, hogy visszaszerzem, pontos terv szerint haladtam, es minden ugy is alakult, ahogy azt elkepzeltem. Hihetetlen. Csak szar, hogy egy kapcsolat sakkozasbol, a következö lepesek megtervezeseböl all. Mindenesetre nem könnyü mert meg soha nem voltam ilyen szerelmes, es nehez hideg fejjel gondolkozni. Es harom hetem van vissza.. Nem tudom mi lesz.

 

A melo eleg jo most. Miutan parszor leüvöltötte a fönök ok nelkül a fejem, egyszer fogtam magam, leteptem a kötenyt, a pultra csaptam es kirohantam. Masnap vigyogott es mezes-mazas volt. Aztan meg egy-ket ilyen akcioja volt, de mar en is ugy üvöltök vele, mint ö velem. Ennyi. Multkor megkerdezte egy veszekedes közben, amit a Luciaval (a volt csajaval) folytatott, hogy en is egy seggfejnek tartom-e. Mondtam, hogy igen. Hogy valahol melyen egy jo ember, de az nagyon nagyon melyen van. Olyan hülyen vigyorgott egy darabig, de mikor nem vigyorogtam vissza, leesett neki, hogy komolyan gondolom. Szoval mar tudja, hogy en nem vagyok ra utalva, hogy nekem ez nem az eletcelom, hogy nelküle is boldogulok. Ez bantja, hogy nekem csomo baratom van Eichstättben, neki nyolc eve egyet sem sikerült szereznie. Mert mindenkivel bizalmaskodik, jopofizik, de senkivel nem öszinte. Meg az is, hogy nem függök töle. Elvezi, hogy az összes szlovak alkalmazottja ugy ugral, ahogy ö fütyül, mert senkijük nincs itt es nelküle nem mennenek semmire. Hat en megmondtam neki, hogy nalam ez nem jön be. (hehe, meg azt is tudja, hogy atlatom a kis furmanykodasait :) De azert neha birom. Igazabol nagyon birom, de csak ha nem kell sokaig elviselnem.

 

Teljesen panikba vagyok esve. Mit fogok otthon csinalni? Nem, rossz a kerdes. Azt nagyon is tudom, mert alig varom egyreszröl, hogy ujra Pazmanyon legyek, pr- szakirany, baratok, mami kajai, Pest, mozik, stb. De megbolondulok a gondolattol, hogy a tavolsag miatt teljesen ki leszek tepve ebböl a kis oazisbol, ahol le tudnam elnin az eletem. Ezen a helkyen nincsenek igazi gondjaim, csomo ismerösöm van, a vendegek ramköszönnek, a suli igenyes, a megelhetes könnyebb, es itt a baratom. Nem hiszem el, hogy egyszerüen beülök egy autoba, es ennyi volt. Hello-hello, es ki tudja, hogy latom-e meg öket valaha. Hogy nelkülem is ugyanugy megy tovabb itt az elet, a bicikliboltban uj vevök, a Cortinaban  ugyanazok a törzsvendegek,  a  kis tizeneves haverjaim közben megtanulnak egy csomo uj trükköt, es en ezeket nem fogom latni. Nem tudom majd, hogy ki veszi meg a zöld alom-bicajom, hogy kivel fog a Wolfi elöször randizni utannam, hogy a Thomas es a Rudi mekkora hülyeseget csinaltak a hetvegen. Es majd neha rakeresek a neten az oldalukra, es egyre több fenykepet talalok majd, amiken uj baratok tünnek egyszercsak fel, akiket talan soha nem ismerek majd meg. Es nem leszek ott az elmenybeszamoloikban, es.. es.. ez nem er. Most kette akarok valni es egy haza, egy meg marad itt. Ma ment el az Aga. Es nem ereztem semmit, mert nem tudom felfogni, hogy lehet, hogy soha nem latom többe. Ilyen nincs. Rajtam mulik egyedül, nem?

Mennem kell. Nem tudom, hogy hova, de most mennem kell.

 

 

Utcaseprö lettem. Megint volt egy haromnapos ovaros-ünnep. A szombati nap (ejjel fel haromig dolgoztam a kavezoban reszegek közt) ejjel haromtol reggel hatig a fesztivalozok utani szemetet söpörtem, kukaba be, sörpadokat lepakolni.. ELvallaltam, mert elvileg egytöl ötig 50 euro. En haromtol hatig kaptam erte 40-et. Eleinte tök vaganynak ereztem magam, hogy meg ilyet is elvallalok az uj cipömert, aztan arra gondoltam, hogy a vilag marhaja vagyok es aludhatnek, aztan arra, hogy ez a legalja, masok szemetet kaparni, aztan a vegen tök elveztem. A varos kihalt, vilagosodik, csomo euro a padok alatt, madarak ebredeznek, nap kisüt, folyopart, stb. A Krizzel dolgoztam amugy. Es igazabol egy munka sem ciki vagy egö. Mindenkinek annyire termeszetes, hogy egy fesztival, buli, ünnep utan masnap megint minden a helyen es minden tiszta. (legalabbis itt) Azokra a lathatatlan munkasokra megsem gondol senki tisztelettel. vagy valami ilyesmi. na jo, minedegy.

A serülesemböl felepülve ugy döntöttem, közlöm Gavinnel, hogy juliusban tiz napra hazamegyek. Meglehetösen be voltam tojva, hiszen mar az elsö alkalommal leüvöltötte a fejem, amikor a suli miatt elkeretöztem. Hogy nem veszem öt komolyan, igy soha nem lesz belölem profi pincer (akar a halal profi pincer lenni) stb. Meg jo, hogy kisegitö vagyok, es igy is 10-12 orakat dolgozom. Na mindegy. Aztan jött a kethetes kieses a baleset miatt, igy biztos voltam benne, hogy ha zt is közlöm vele, veget er karrierem a Cortinaban. Az elsö kerdese, mikor meglatott ez volt: Meghalt valaki? Meg voltam remülve, de nem tudtam, hogy ennyire latszik. Nem, mondom, en fogok mindjart. Masodik kerdes: Terhes vagy? Nagyon nagyon humoros. Ez a gyöker, mintha nem tudna, hogy senkim nincs. Na mindegy. Felrehivtam, hogy beszelnem kell vele. LEültünk, hatradölt, összefonta kezeit, es vegighallgatott egy szo nelkül, mosolyogva. Aztan csak ennyit mondott: Olyan edes vagy. Hat kösz. Ez most akkor mit jelent. Ott ültem ket oran keresztül, es azt vartam, hogy visszajöjjön es mondjon valamit. Semmi. Masnap felhivott, hogy mikor  kell mennem dolgozni. Ennyi.

 

De itt meg közel sincs vege.. Ez mult heten törtent, de azota.. Huh, leirok mindent, mert a kabare meg csak most kezdödik. (de kedvem az most nincs gepelni. Szoval folyt. köv.)

Pokhalotlanitas lezajlott. Gavin es Lucia Olaszorszagbol visszaterven ugy csinaltak, mintha mi sem törtent volna. Mikor megkerdeztem Luciat, melyik szolariumban barnult le ilyen szepet, elsomolygott. Gavin kiegyensulyozottabb de meg mindig pszichopata.

 

Renate

 

17 szlovak kislany. Az arca a sajat maga karikaturajara hasonlit. Nem nagyon tud nemetül. Ha valaki peldaul rendel nala ket gomboc fagyit, ö kitölt ket sötet buzasört.

Renate par napja szepülni kivant. Elment hat bedaueroltatni a hajat. Leegett a fel nyaka. Tiszta seb, de a haja legalabb göngör.

 

 

Masa

 

Masa azt hiszem szlovak, de soha nem lehet tudni. (beszelni ugyanis nem beszel sokat, ha viszont igen, akkor valami erthetetlen nyelven)  Lucia  egyik este berugva nekem panaszolja, hogy vegre valaki, akivel szot ert, de az is meleg. 

 

 

Miro

 

Miro is szlovak, 30 eves, fess fiatalember. Az etterem-reszben dolgozik, de felorankent egyszer biztos összefutunk. Stefano zajec-nak szolitja (ezt szlovakul nyilvan nem igy irjak), ami nyulat jelent. Hamarosan sikerült megfejtenem miert. Miro eleinte csak magyarul köszönt nekem, szeplany-nak hivott es minden nap valami uj magyar mondattal fogadott. Aztan a magyar afferjairol meselt nekem (nös), ezutan jött az elmenyfürdöbe valo invitalas. Azon, hogy penzvaltasnal jelentössegteljes pillantasok közepette vegigsimitja a kezem, mar meg sem lepödöm.

 

 

EB 2008. Törökök elleni meccs. A piacter tömve, mindenki ünnepel. A kocsik felvonulnak, zaszlok, dudakoncert, szemeteseken dobolo rasztak, es sört vedelö nemetek. Nos, Cortina pont a piacteren van. Kigyozo sorok. Midegy, ki mit rendel, Stefano csak ezt ismetelgeti: ket euro ötven. Ket euro ötven. Minden annyiba került aznap este.

Marco, a fönök öccs becsipve uton utfelen a baratjainak mutat be, vagy a baratai altal kivaltott verekedes központjabol probal kimenteni. Mar a rendörseg is ott van, törött sörösüveg a jatekben, en csak allok es azon gondolkozom, hogy kerültem ide. Aztan az egyik "testver", valami hatalmasnagy felarab borotvaltfejü srac, aki szinten "a csalad tagja", megölelget, hogy "aki a Marco baratja, az az en baratom is", es magyaraz, magyaraz, magyaraz.. En csak bologatok, fogalmam sincs, miröl van szo, mikor egyszercsak megemeli a polojat, es elöbukkan egy hatalmas tetovalas. A horogkeresz haromagu valtozata, es nem tudom pontosan, mit szombolizal, de vannak sejteseim. Ezek utan meg be lettem mutatva egy füves irodalom-töritanarnak (vagy matek, ki tudja). Ez a 68-bol ittragadt hippi John Lennon hasonmasnak is elment volna. "Sajnos" nem tudtam vele sokat beszelni, mert nagyongyorsan elhagytam a helyszint. Utközben összefutottam Luciaval. Menjek vele egy kavezooba. Miert ne. Nos, ez inkabb nevezhetö egy kocsmanak, ahol mit latnak szemeim: A Cortina teljes szemelyzete, de senki mas. Stefano egy sört ölelget a pultnal, Miro a pincerlanyt füzi, melegfiu a szakacsfiut meregeti, Renate laposan pislog a nyolcadik vodka-redbullja utan. En csak amulok es bamulok, hogy mi folyik itt. Aztan megjelenik a fönök is. Csocsozunk, a többiek biliardoznak. Nekem vegig egy "barany"-nevü olasz magyaraz, hogy mikor fözök neki. Talakobb lett von szegenyre a balna elnevezes. Na, gondoltam magamban, annyi hozzavalot, ami neked kene, ha megveszek, tönkre is megyek. Vegül fogtam magam es hazamentem. Ez meg nekem is sok volt.

Na mar nem huzom sokaig. Szoval a jobb kezeb megrepedt, a jobb combomban meg izomzuzodast szenvedtem. Ha nagyon beverzik, fel kell vagni. Ha nem, az meg rosszabb, mert akkr az izmok között verzik be azert nem kekül, es az sokkal tovabb elhuzodik. Jo. KAptam-e tetanusz ellen oltast. Honnan tudjam. Oke, azt sikerült kibuliznom, hogy ne kapjak rögtön injekciot, megkerdezem holnapig anyat. Kerek-e mankot. Mar epp ravagnam, hogy nem jönne rosszul hiszen nem tudok labra allni, mikor közli a kis nö, hogy akkor viszont trombozis elleni injekciot is kell kapnom, mert nem mozgatom rendesen. No manko.

Masnap haziorvos. Hiaba alkudoztam, olyan gyorsan belemnyomtak a tetanuszt, hogy elajulni sem volt idöm. A kezemet sinbe raktak. Szuper. Se melo, se bringa.

 

De talan jobb is igy. Eichstätt 1100 eves, hatalmas buli a varosban. Közepkori vasar, mindenki közepkori ruhakban, közepkori jatekok, kajak, sörpadok mindenhol, es a haromnapos ünnep utolso napjan felvonulas, ahol a különbözö csoportok röviden bemutatjak Eichtätt törtenelmet. Annyira szep volt! Es az ember tenyleg ugy erezte magat, mintha egy idöutazason vett volna reszt. Ha dolgoznom kellett volna, tuti nem latok az egeszböl semmit. A Gavin csak annyit mondott, hogy egy gyöker vagyok. En meg csak szerenyen mosolyogtam.

Akkora disznocsülköt ettem.. oahh. Volt langos is, ungarische Flammkuchen. Na, elarulom, hogy köze nem volt a mi langosunkhoz. Tömött, ropogos es lekvarral ettek. Mondtam is a többieknek, hogy nem rossz, de ez nem langos. Erre a Wolfi: Te tudsz igazi magyar langost? Persze, hogy tudok. Ok, mikor fözöl nekünk? Meg azt is felajanlotta, hogy megveszi a hozzavalokat (egy nemet!!!)  Ja es elkezdett nyafogni, hogy amikor együtt voltunk, soha nem föztem neki. Hat fiam, aki ket honapot nem bir ki velem, az nem is erdemli meg. Aztan szerdan megint elkezdett nyaggatni, hogy akkkor mikor fözök. Hat ma. Tök ideges vagyok. Meghivtam a Krizt is es a Thomast, nem akarok kettesben lenni a Wolfival. Amugy meg ugy babusgat, mint amikor meg jartunk. Kicsereli a kötest a kezemen, fogdossa a combom, hogy milyen vekony lettem (amig le nem keverek neki egy jo nagyot).

 

Na meg egy utolso. Csütörtök, Ingolstadt. Nemetorszag, foci. Nyolceves korom ota szeretem a focit. Nyolceves korom ota gyülölöm Nemetorszagot fociban. Nos, igen. Megtörtem. Ennyi volt. Öten haverok kölcsönkertünk egy mikrobuszt, irany Ingolstadt. A többiek kifestve, zaszlok, minden ami kell. Az egyik ter le volt keritve, tele sörpadokkal, kivetitö, dj, foci-indulok bömböltek hangszorokbol. En hatarozottan közöltem velük, hogy nem vagyok hajlando a nemeteknek szurkolni. De öregem, ennyi boldog, elszant, ünneplö ember közt, komolyan mondom anniyra jo hangulat volt,  hogy... Szoval engem is kifestettek, es vegül en is velük üvöltöttem. Na, jo volt es kesz. (meg akkor is, ha egy mass  sör 6,20 euroba került!!!!!) A vegen ott vonatoztam vadidegen nemetek közt, mindenki az asztalokon tancolt, hazaig dudaltunk a kocsival. Ajj, de kar, hogy nem latom öket a horvatok miatt sirni.. Ehelyett en sirtam tegnap. Francba.

Hordagyon betolnak valakit, en hattal vagyok, csak a nyöszörgest hallom. Kicsit allatias, egeszen elhalo nyöszörges. Szt hittem egy öreg bacsi aki elesett, legutobb a Janos Korhazban volt ilyesmihez szerencsem. Kerdezem a Krizt, mi törtenik odaat. Erre mondja, hogy egy 16 eves drogos. Micsoda?! 16?! Sirt, nyavogott, azt hittem a szivem szakad meg. Es azt a rohadt ajtot senki be nem csukna. Befogtam a fülem, de mikor egy pillanatra megis elengedtem, a következöket hallom: Levegöt venni! Lelegezz! Lelegezz! En ugy elkezdtem sirni.. A Kriz egyböl: Mi a baj, mid faj? Mondom nem hallod mi folyik odaat? En ezt nem birom. Erre csak annyit mondott: Maganak köszönheti. En ugy bögtem.. Aztan egy orvos vegre behuzta az ajtot. Negyed ora mulva bejön egy fiatal nö,  hogy bocsanat, mar itt is van. Magyarazza a röntgenkepeimet, en meg folyton csak azt kerdezgetem, hogy hogy van a srac. Jo, atmegy, megkerdezi. Mondja, rendbe fog jönni. Valahol egy szomszed települesen talaltak, gyogyszert szedett be es ivott ra. Amikor azt hallottam, hogy hanytatjak, kicsit megnyugodtam..

folyt. köv. (dolgozom epp a bicajszervizben)

Most gyorsan leirom mik törtentek az elmult heten. Az EB merközeseit mindig mashol nezzük, vagy az egyetemen kivetitön (örjöngö nemetek az elsö gyözelem utan), örjöngö en az elsö horvat gyözelem utan, aztan olasz meccs Marcoval egy csapat holland közt.. Na ez mar nem volt olyan kellemes. Mi ott logattuk a fejünket, ök meg csak üvöltöttek es röhögtek. Aztan török gyözelem: Pillanatok alatt rögtönzött utcabal. Török zaszlok, dudalo kocsik, ordito törökök. Török zene, tacol csajszik a piacteren. Örület a köbön. Aztan ismet horvat meccs. Menjek az egyetemre nezni. Megy a halal a nemetek köze, nem vagyok kivancsi az ünneplesükre. Inkabb egyedül neztem vegig a szobamban. Kar. Ugy üvöltöttem, hogy szerintem harom emelet hallotta. Annyira de annyira boldog voltam!!!! A tegnapi holland gyözelem is gyönyörü volt (annak ellenere, hogy az olaszokat kivertek.. Bar ez jobb igy az ö szempontjukbol) Szoval ezzel a kiterövel csak annyit akartam mondani, hogy itt tenyleg minden nemzetiseg kepviselve van a spanyoltol a romanig es tenyleg nagy elmeny egy olyan orszagban vegignezni az EB-t, ami maga is reszt vesz rajta.


Szerda este. Összeraktuk az uj brinyomat. Ez nem downhill hanem dirtjumper. (amivel trükköket meg miegymast csinalnak) Nagyon szep, kenyelmes, mar alig vartam, hogy kiprobaljam. Szoltam is a fiuknak, hogy leleptem. Jaja ne mar, ök is jönnek. Hirtelen Wolfi is megjelent, egyböl lettünk negyen, ök is jönnek. Jo. Minden tökeletesen indult, lepcsözes, bunnyhop, aztan tök nyugisan egyedül akartam gyakorolni egy kicsit. Az egykereken brinyozast. Egy eses. Wolfi egyböl odarohan, minden ok? Ujra. Kezdek epp raerezni, nagyon elvezem. Aztan egyszercsak elrantom a kormanyt, erzem, hogy ebböl eses lesz, le akarok ugrani mint ahogy a többiek mindig mondtak. Igen am, de azt nem mondtak, hogy ez nem olyan könnyü mert az embernek labai is vannak. Raadasul kettö is. Na, az egyik beakadt, a kormany kifordult, en atestem a bicajon, a kormany bele a combomba es hogy mindez meg szebben nezzen ki: az egesz labam kicsavarodik. Jo. Fekszem a földön es üvöltök. Mindenki rohan oda, en csak üvöltök, nem birom mozgatni. Nadrag fel, a combomban ott a kormany helye. Ok. Kriz brinyora pattan, visszateker a kocsiert. En addigra abbahagyom az üvöltest. Korhaz, sürgössegi. Ülök egy rohadt toloszekben, azt sem tudom mim faj, de az nagyon, ezek meg azzal szenvednek, hogy akkor a Gyetvai a vezetek vagy a keresztnevem. Akkor röntgen. Csipö, combcsont, terd, kezfej. Igy forgassam, ugy forgassam, azt hittem belehalok. Jo, most üljek itt, rögtön jönnek. A Kriz probal viditani, körberohan velem a teremben a tolokocsival, hogy olyan mint a bevasarlas. Meg vegre nem öt toljak benne. (Lattam rajta, hogy tiszta ideg, de vidit) Na, egyszercsak nagy sürges-forgas, valakit behoztak..

folyt. köv.

Gavin

Gavin a fönök. Egy hetven, 34, öszülö fekete haj, csillogo fekete szemek. Erces mely hang, melyet arra fejlesztett ki, hogy a "ciao bella!" meg szivdöglesztöbben, ellenallhatatlanabbul hassek.
Gavin elviselhetetlen, pszichopata. Hihetetlenül jo szinesz, mezes-mazas minden vendeggel, de amint elfordul, közönnyel vegyült lenezes sugarzik sunyi tekinteteböl.
Harom idösebb szerb vagy horvat munkas ül egy asztalnal. A rendelest tiz perc elteltevel sem sikerül felvennem nyelvi akadalyok miatt. Ök szentül hiszik, hogy nemetül beszelnek, de engem erröl nem gyöztek meg. Gavin ramförmed: Na mi van, mit ertetlenkedsz? Na majd en. Ujabb probalkozasok. A harom szerencsetlen csak nekifut ujra, mire Gavin gunyosan nevetve hatranez es megjegyzi: Na ez hosszu rendeles lesz. (Nem erdekli, hogy halljak) Aztan teljesen mindegy, hogy milyen fagyit kertek, ugyis azt ad, amit ö jonak lat.
Marco szerint Gavin alsonadragjaban pokhalo es deneverek vannak. Szerintem mar nem, ugyanis harom napja eltüntek Luciaval. Senki nem tud roluk semmit, a telefont kinyomjak. Anyuka ketsegbeesve hivogat mindenkit, Stefano egyedül viszi az ettermet es a kavezot. Mar amikor nem a matricait ragasztgatja az EB-albumba. Tegnap este kikelve magabol megjegyezte, ha ez igy megy tovabb, fogja a bevetelt es lelep.


Susanna

Kis magyar egy tavoli Högyesz nevü falucskabol. Ketbalkezes, szorakozott, de a vendegek kedvelik.
A legeldugottabb sarokban egy eletunt ember logatja fejet. Iszik egy pohar pezsgöt, egy konyakot, majd könnybe labadt szemekkel fizetne. Susanna mosolyogva megkerdezi: Együtt vagy külön? (Ami nemetül ugy is ertelmezhetö: ... vagy elvalt? )
Kis magyar jol szot ert Stefanoval es Marcoval. Marcoval tölti szabadidejenek nagy reszet, de Marco baratsagnal többet akar. Miutan Susi közli vele, hogy nem müködne mert meg elözö baratjat nem tudja elfelejteni, Marco leissza magat es hajnali negykor felhivja kis magyart. "Szeretlek, megörülök erted, nem tudom mit kezdek nelküled, mindennel fontosabb vagy nekem."  Következö nap Gavin  odalep Susannahoz: Olyan szepen süt a nap, setaljunk egyet. A beszelgetes higgadtan zajlik, egy hangos szo nem hangzik el. Egy szelid figyelmeztetes, hogy senki ne jatsszon az öccsevel, pincernönk igy is összetörte a szivet. Egy nö egy olasz ferfit teljesen tönkre tud tenni. Es Marco multja igy is eleg zürös, nem szeretne, hogy megint valamibe belekeveredjen. De amugy nincs harag, meg ez öt igazabol nem erinti. Viva Italia. A csalad összetart.

Lucia

Lucia szlovak leany, kicsit butus, kicsit tusko de jolelkü. Amit eleg jol titkol. Lucia vekony. Nincs szemöldöke. Mert leborotvalta es ujat rajzol minden nap maganak. Ami a  Marco szerint "total unerotikus", hiszen ki akar egy ufo mellett felebredni, vagy egy discoban a gyönygyözö izzadsagcseppeket letörölve a fel arcat eltüntetö csajjal tancolni.
Lucia sir. Stefano, a föpincer megbantotta. Ö ezt a hangnemet nem erdemelte. Gavin, a fönök vigasztalni probal. Mit csinaljak Lucia, nem rughatom ki, mert olyan mint egy gyerek. Orakig kepes egy pontot bamulni a földön ugy, hogy közben semmire sem gondol. Aztan vegül Gavin hazaküldi Stefanot, hogy pihenjen. Veletlenül sem Luciat, aki ket honapja dolgozik nala, vele meg tervei vannak.


Stefano

Stefano 16 eves kora ota dolgozik a csaladnal. Negyven es ötven közötti profi pincer. Egyszerre hat fagyikhellyel vegigszlalomozik a vendegek közt, szamara nincs olyan kutya, taska, küszöb, ami akadalyt jelenthetne.
Stefano homloka sebes. A vendegek kerdesere hamiskasan mosolyog: eleg vad a nö. Stefanonak nincs baratnöje. Stefano neha iszogat. Ilyenkor nem lehet eleg szeles egy utca sem.
Stefano szeme ma fel van kicsit repedve. Ezt hogy magyarazza meg.


Marco

Marco  a fönök öccse. Egy igazi kis maffiozo. Minden arabot, törököt ismer. Egy hatvan de nekimegy hat ketajtos kombinaltszekrenynek is ugy, hogy ö jön ki gyöztesen. 
Marco eleg szerencsetlen. Eddigi 22 eve alatt  5 halottat talalt meg.  Batyjat, lakotarsat, legjobb baratjat..  Egyszer  idöben erkezett.  Stefano cigivel a kezeben elaludt a wecen es amint az leesett, kigyulladt egy takaro, amit szinten vele volt.  Egy masik alkalommal  Stefanot intenzivre kellett vinni, mert belefutott egy üvegajtoba.

Mielött hazamentem, megkertem a hazmestert, hogy csinaljon valamit a csapommal mert el van dugulva. Hat öregem, le kellett szerelnie a szifont (igy hivjak? az a fem csö lent)  es egy egesz parokat szedett ki belöle. Azt hittem elhanyom magam. Mint valami döglött allat. Nem is tudtam, hogy ennyi hajam van. Pedig mindig vigyaztam, hogy ne a lefolyoba kerüljön. Es meg mindig maradt a fejemen. Örület. De valaki magyarazza mar meg nekem, hogy hogy megy ez. Kihullik egy par haj, ami ugye normalis. Nö helyette masik. De az akkor gyorsabban nö, hogy bepotolja a lemaradast, vagy mi? Mert ugye a hajam hossza együtt nem lesz rövidebb. Nem ertem en ezt a vilagot.

Annyira  boldog vagyok. Megbeszeltük a Markoval, hogy itthagyjuk az idiota batyjat es ezt az idiota orszagot es elhuzunk Olaszorszagba. Annyira boldog vagyok.

Igazabol szerintem ez van. Szoval ha meghal valaki, egyböl születik helyette valaki, mert a vilag bizonyos szamu lelket bir el. Mondjuk egy giliszta öt hangyat er vagy ilyesmi, es az egyensulynak fenn kell maradnia, mert különben törtenik valami aminek nem szabad. De meg dolgozom az elmeletemen.

Na annyi minden törtnik, hogy mar nincs is kedvem irni mert annyi mindent kene bepotolnom.

Röviden.

1. Az olasznal dolgozom. Cortina nevü olasz kavezo es etterem, ket hete, a fönök egy pszichopata, a szakacs szerintem egy szatir. A fönök öccse egy bitang digo gigolo, tegnapelött egesz este együtt bandaztunk. A fönököm amugy 34 eves es uhh...nagyon nagyon bitang, de egy allat. Egy degeneralt barom. Es miota leesett neki, hogy az öcsikevel logok, allandoan szegeny Marcoval üvölt, senki nem tudja miert.

2. A Wolfival nem jarunk. Termeszetesen ö hagyott ott. Indok: Olyanok vagyunk mint a huszeves hazasok. Mar nem bögök, vettem egy rakas szupernöies ruhat es mindig tip-top vagyok. Csak sajnos nem ott hat, ahol kene. Azota ugyanis a kavezoban megbolondult mindenki, hirtelen mindenki szuperkedves velem, a fönököm hebeg-habog, mikor meglat köteny nelkül, öcsike csak sunyin vigyorog. A bicajboltrol nem is szolok.

3. MEgtanultam küllöket ki- es beszerelni. Lassan epitgetünk egy dirtjumper brinyot nekem, amivel varosban lehet, nem a hegyen repeszteni. Olyan alkatreszeket rendelt a Kriz, hogy elsiiiirom magam.


Utoszo: Na jo. Teljesen magam alatt vagyok es csak amiatt nem hagyon mel magam, mert jo visszajelzeseket kapok a masik nem reszeröl (ami jellemzö: eddig eszre sem vettek, most meg.. uj csomagolas, guvadt szemek. Ennyire egyszerüek. Ennyire allatiasak. Legszivesebben mar csak azert is logos gatyat hordanek.. )  A Wolfi siirni fog. Annyira meg fogja banni, hogy szenvedni fog mint egy kutya. Ennyi.  (Anno az elsö baratomnal ket honap utan jutottam el eddig)

Annyira ideges vagyok. Digitalis müsorszerkesztesen mindenkinek kell csinalnia egy kamera-gyakorlatot, amit minidv-n le is kell adni. Mindenfele beallitas, svenk, fahrt, tengelyugras, stb. (olyan kameraval, hogy amikor meglattam, azt hittem elsiiiirom magam a gyönyörtöl.) Amugy majd az orarol is irok, de most ideges vagyok. Szoval ezt kis csoportokban kell csinalni. Itt viszont mindenki ismer mindenkit, ez egy összeszokott csapat. Csak en nem. No, kiderült, hogy egy Ali nevü marokkoi sracnak nincs csoportja. Gyorsan le is csaptam ra, hogy akkor csinaljuk együtt. De ez egy gyöker. Komolyan. Olyan furcsan beszelt velem, mintha csak muszalybol lenne hajlando hozzamszolni, meg ram sem nez közben. Egy lekezelö, nyikhaj. Egy ilyen kis arab kinezetü majomgyerek. Tök idegesitö. Na most a Kriz es az Ibrahim ismerik. Ez egy berber, akik a nöket nem veszik emberszamba. Szuper. Egy ilyen idiotaval kell együtt dolgoznom. Meg a tanarnövel is ugy beszel, mintha az egy giliszta lenne. kellene epp elhoznom a kamerat es a stativot, persze sehol senki. Ali, ez a berber barom persze eltünt. Nem jelentkezik. En nagy ivböl le..rom, amint megszereztem a kamerat, nem varok ra az tuti.

Amugy a kis filmes csoportok is megalakultak, en persze sehol. Aztan tegnap a Steffi megkerdezte, hogy akarok-e velük lenni. Ö hivott meg a multkor a szülinapi bulira is. (amire nem mentem el) Szoval vagy nagyon szimpatikus vagyok, hogy nem adja fel, vagy (ami valoszinöbb) egy elesett, szerencsetlen, eletkeptelen külföldinek tartanak, akin megesett a szivük. Mindenesetre a legvaganyabb csoportba kerültem. En nem  varok Alibabara. Aki ilyen hülye, maradjon maganak.

Es egy kis nyapic kukac amugy. Na, kerüljön csak a szemem ele.. 

Levettek a sint. Faj meg mindig de mar nem erdekel. Mo9ndtam a dokinak, de nem nagyon törödött vele. En meg nem hordom tovabb azt a szart mer idegesit. ALig tudtam fözni is.

Ettem a snidlingböl.

Ugy nez ki a heten megkezdem bicikliboltos palyafutasomat.

(Ja igen, ezt meg nem irtam. De nem is olyan fontos. Olyat föztem mult heten, hogy teljesen meghatottam magam. Nem valami bonyolult, de az volt a lenyeg, hogy PONTOSAN olyan lett, mint amilyennek elkepzeltem es mindezt ugy, hogy eletemben nem föztem meg tejszinnel. Es mindent magamtol gondoltam ki, nem neztem meg semmit szakacskönyvben. Ez egy tejszines-sajtos-brokkolis martasos teszta. Na de anniyra olasz, annyira selymes izek, annyira lagy es tökeletes lett, hogy a segafredos Conny sem tudta volna jobban megfözni. Biztos vagyok benne, hogy soha az eletben többet igy nem sikerül, de ennyire föztömre meg nem  votlam büszke. Kar, hogy ilyen egyszerü etelnel sikerült ezt összehoznom.)

Tevedtem. Meg jarunk. Es jobban mint eddig. Ez jo.

Talaltam egy szunyogholttestet az ablakparkanyomon. Tehat leteznek. Es itt vannak a közvetlen közelünkben..

Ennyi volt a nagy romanc. Nem is vagyok igazabol meglepve. Tudtam, hogy engem egy ferfi sem tud hosszu tavon elviselni, megtürni. De azert minimum ket honapot josoltam magunknak. #
Tegnap volt valami evnyitobuli az egyik kocsmaban. Együtt mentünk, megsem logtunk vegig egymas nyakan. Tök szep es jo volt minden. Irto aranyos volt, tenyleg. Aztan egyszer kimentünk egy kicsit levegözni (Szerintem a Wolfi total be volt rugva de mindegy. Nem lehet rajta latni. Ingyen ihatott mert az italdiszkont ahol dolgozik, az szallitja  a piat a kocsmanak. En meg szinte semmit nem merek inni miota vele vagyok, mert felek, hogy hülyen viselkedem) Na, szoval felrevonultunk, enyelegtünk aztan nem tudom mar min, de tök kiakadt. hogy elege van abbol, hogy en ilyen szegyellös vagyok, meg felenk. Es hogy soha nem mondom meg, ha valami bajom van. Most mit mondjak. Nem mondom, hogy nem csak a bicikliboltban akarok vele neha összefutni vagy bringazaskor. Ha ezt magatol nem  veszi eszre, vagy neki nincs ilyen igenye, akkor mindek mondjam. Na, szoval ezen teljesen felhuzta magat. Veszekedtünk. Illetve ö hergelte magat, mert en nem mondok ilyenkor semmit, csak a vallamat rangatom. Nem tudok egy ferfival veszekedni. Meg nem is akarok. Na, ezzel megjobban felhuztam. Hogy soha nem mondok semmit. Aztan hazament. En is. Irtam neki egy sms-t, hogy en nem vagyok olyan szuperlaza-menögyerek mint ö es nincs is olyan tökeletes alakom, es nem vagyok magammal megelegedve es ezert vagyok olyan bizonytalan es szegyellös. Erre visszairt, hogy szeret, szeret ugy ahogy vagyok es nem az alakom miatt, de ezzel teljesen az idegeire megyek es ez igy nem megy tovabb.
Most akkor szakitott velem? Minden bizonnyal. Nem erzek semmit. Csak dühöt. Es önutalatot. Miert vagyok egy ilyen degeneralt ökör? Mindenki otthagy mert vagy tul "bolond" vagyok vagy tul szegyellös. Az elsö meg mindig nem tudom miben nyilvanul meg, senki nem tudta meg kifejteni (leszamitva a Zsofit aki azt mondta, hogy csillog az örület a szememben. Köszi. En is szeretlek) De hogy legyek megelegedve magammal, ha mindenki otthagy? Akkor valami nagyon nincs rendben. Na de ez van. Nem is akarok mar baratot. Ez volt az utolso probalkozasom. Nem is kellett volna belemennem. Eleg nyilvanvalo, hogy en nem erre születtem, ez az egesz nem nekem lett kitalalva.

Haza akarok menni Anyahoz. A konyhaban akarok ülni es nezni, ahogy Anya  a  vasarnapi ebedet fözi. Es segiteni. Aztan kiülni a kertbe, nezni a növenyeket, a teljesen örült madarainkat, nezni, ahogy Anya a nyolcadik kavejat issza es epp azon töri a fejet, hogy hogy lehetne atepiteni a konyhat ugy, hogy a hely minel praktikusabban ki legyen hasznalva. Aztan bemenni Apahoz, hogy jött valaki, Apa megfordulna es azt mondana, hogy nem erdekel, hagyjon mindenki beken mert alszom vagy Forma-1-et nezek. A Kati neha kikiabalna a szamitogep elöl, hogy ezt a szamot hallgassam meg, vagy, hogy üdvözöl a Gyula. Mi a szart keresek itt. Haza akarok menni.

Amugy en is a kavemmal az ablakhoz ülök, oda, ahova a legerösebben süt a nap. A növenyeim közt kicsit olyan, mintha otthon lennek a verandankban. Meg a kaverol mindig Anya jut eszembe. (Lehet, hogy csak azert iszom) Ma eszrevettem, hogy a nagy szerelmi viharaimban megfeledkeztem a snidlingemröl es teljesen lekokadtak. Megöntöztem öket es.. EZEK MOZOGNAK. Szemmel lathatoan mozognak. Nem normalisak. Akkor beraktam egy kis zenet, olyan volt, mintha tancoltak volna. Meg beszelgettem is velük. Na, ez nagy hiba volt. Hogy ehetnem meg öket ezek utan??? A vegetarianusok nagyobb gyilkosok, mint a husevök. A növenyeknek tuti van lelkük. Szaz szazalek. Lattam.
A Bambuszom meg gyereket var. Van egy rügyecskeje oldalt. Teljesen elhanyagoltam öt is, mar nem  is törölgetem a leveleit. De mostantol minden ugy lesz mint regen. Megigertem neki. Teljesen kifordit magambol egy barat. Nekem ilyesmire semmi szüksegem.  

Meg egy utolso megjegyzes. Van egy tiszteletbeli öcsem. A Leo. Tegnap amikor megkerdezte, hogy van-e öcsem, azt mondtam, hogy sajnos nincs de mindig is szerettem volna egyet. (Nem mintha nem lennel eleg Kati, ne vedd magadra) Erre azt mondta, hogy ö szivesen lenne az öcsem. Imadom ezt a gyereket.

Most jövök salsarol. Öregem, ezt nem hittem volna. Ez jo. Ez tenyleg jo.

Van egy lakotarsam, aki egy latin esten megtancoltatott. Ö mar regebb ota tancol. Nos, en tudtam, hogy semmi erzekem hozza es ez be is igazolodott. Mintha egy gerendat rancigalt volna szerencsetlen. Ez meg nem volt eleg neki, megigiertette velem, hogy masodik szemeszterben jani fogok salsara. En barom meg.. Annyira messzinek tünt, könyebb volt ravagni, hogy persze.. Es nem felejtette el.. Mult heten meg kimagyaraztam magam valahogy, de ma nem lehetett. Egesz nap tiszta ideg voltam. Komolyan. A kurzus elött egy oran at vigyazban ültem az agyamon es diot ragtam mint egy turbo-eger. Thomasnak hivjak es azt mondta, ha nem akarok massal tancolni, vegig vele maradthatok. Persze a kis sunyi az elsö szam utan eltünt.. Na mindegy. Ott volt a Constanza, ö  chilei es vele az Erasmusosok fogadoestjen ismerkedtem meg. Na, mikor lattam, hogy egy delamerikainak ennyire semmi ritmuserzeke, kicsit megnyugodtam. Nekem az megy, en a csipömmel nem vagyok kibekülve. Öregem, a fiuk, mint a melegek ugy dobaljak jobbra-balra.. En ezt nem is ertem. Ennyire semmi nöiesseg nincs bennem? Mindegy, nem adom fel. Most szerzek latin zenet es gyakorlok majd a szobamban. Ha majd jol megy, egy fel ev mulva, azt mondta a Thomas, hogy en is a szinpadon fogok tancolni es csipöt razni mint a spanyol csajok. (hu, es szoknya lesz rajtam es tekergek össze-vissz es megörülnek a ferfiak :) Ja, a Wolfi mar irt is, hogy biztos a spanyolommal voltam tancoli. En nem tudom honnan veszi ezt a hülyeseget. Alvaro maximum house-ra lüktet. De csak viccböl irta persze.

Na, szoval egy a lenyeg: Tök fel vagyok dobva, ez jo. Ez tenyleg jo.

Ma reggel a digitalis müsorszerkesztes utan meghivott egy srac es egy lany egy ma esti szülinapi buliba. Egy sörözöben lesz egy pincehelysegben. Nincs kedvem menni. Nem is ismerek ott senkit. De akkor eszembe jut Anya, aki biztos azt mondana, hogy menjek, mert vegre megismerhetnem a csoporttarsaimat, az itteni ujsagirokat. Ök nyitottak felem, illik reagalni valahogy. De annyira nincs kedvem.. Holnap suli. Minimum egyvalamit innom kene, ami penz. Ajandekot is illene vinnem egy olyan embernek, akiröl semmit nem tudok. (es az is peenz) Es a Wolfi sm lenne ott.. Most mit csinaljak. Olyan jo lenne, ha ilyenkor itt lenne Anya es megmondana. (Azert az is elöfordulhat, hogy azt mondana: Ha nincs kedved ne menj. Neha Ö is kihagy egyszeri dolgokat, mert nem akar valamit kenyszerböl magara eröltetni.)

Tök hülye vagyok, hogy ilyesmin ragodom.

Majd irok a digitalis müsorszerkesztesröl, mert van mit, de most nincs kedvem. (Van kedvem, csak rossz.)

( Nincs kedvem. ...valamihez. -ez egy ellipszis, igaz? szintaxisbol tanultunk valami ilyesmit..)

Hu de zagyva vagyok.

Most mar nem csak a Wolfi az. Ugyanazon a kezemen de egy izülettel lejjebb nekem is majdnem ugyanaz a bajom. Ma sinbe tettek a csuklom. A Wolfi ma leszedhette, holnap derül ki, hogy müteni kell-e.
Olyan bena vagyok. Tegnap a Wolfi este meg akart lepni, en meg epp a konyhaban horrorfilmet neztem. Hivott, sms-t irt, de a telefonom a szobamban volt, igy hazament.  Egyszer akar meglepni, erre.. Olyan bena vagyok..

Amugy meg tök szar. Ott a Leo meg a Noah, ket kis baratom. 12 evesek. ( A Noah neger es lehet, hogy csak 10) Szoval legszivesebben mindig velük lennek. Olyan aranyosak es öszintek. Es ugy örülnek mindig nekem. Lekezelnek velem, kiabalnak es ujjonganak ha szepet ugrok vagy egykereken megyek, kölcsönadjak a bringajukat, hogy azt is probaljam ki.. Miert nem vagyok tiz eves es fiu.. Mar igy is tök öreg vagyok es ez csak rosszabb lesz. Ha legalabb ferfi lennek. Akkor kesöbb is bandaznanak velem mert felneznenek ram vagy ilyesmi, de egy nenivel, egy nenivel senki nem log együtt.. :( Nem tudom mit tehetnek. Valoszinüleg semmit.

Es mindig ehes vagyok. Hogy birtam olyan keveset enni karacsony elött. Most miert nem megy, amikor raadasul baratom is van..

Amugy tegnap elött beszelgettem a Rudival. November  ota elöször. Nagyon furcsa volt. Nagyon.