Lencsedékek

Szombat reggel fel kilencre meg is erkeztem a koliba. Erdemes megjegyezni, hogy Budapest-München 29 euro, München-Eichstätt 19 euro. (100 km) 17 euro lett volna, de ha 19 euros Bayern-tickettet veszek, azt 24 oran keresztül egesz Bayern területen akarmennyit hasznalhatom, barmilyen közlekedesi ezközön. (nyilvan hajon es legin kivül) Na, szoval gondoltam meglatogatom ezt kihasznalva Bogar baratomat Regensburgban. Oda is telefonaltam, hogy 17.12-re erek be. Ok, kajaval var es kijön elem. Ledöltem par orara, kipakoltam, lezuhanyoztam es felszalltam a vonatpotlo buszra ami kivisz az Eichstätti vonatmegalloba. (Van Eichstättben is meg egy nagyobb megallo kb 10-15 km-re a varostol) A buszon ülve zenet hallgattam es arra gondoltam, hogy igen, micsoda nagyvilagi nö lettem, gondolok egyet es Europa nagyvarosaiba vonatozgatok csak ugy. Felnött es tettrekesz voltam, minden csodalatosnak tetszett. Ereztem ereimben az energiat. A napsugarak kikukucskaltak a fak közül, a madarak csiripeltek, neztem a tajat es nagyon boldog voltam. A vasuton megkerdeztem egy nöt, honnan megy Ingolstadtba a vonat, mert ott kell majd a regensburgira atszallnom. Vartam a masinat. Be is allt egy München felirattal. Jo, ez nem az enyem. Ajtok be, vonat el. Ekkor hirtelen megnyult az arcom a döbbenettöl, szemeim kiguvadtak es elhomalyosult elöttem minden. Hiszen Ingolstadt München fele van feluton! Lemerevedve bamultam, ahogy a vonatpotlo busz szepen lassan becsukja ajtoit es elindul Eichstätt fele. Egyedül maradtam. Egyedül egy erdöszelen, a semmi közepen. Az erdö nem volt mar baratsagos, a madarak veszjosloan karogtak szerencsetlensegemet kinevetve. Leültem egy padra es akkor mar tudtam: En ma nem jutok mar el Regensburgba. Ott ültem es pityeregtem. Micsoda nagyvilagi nö! Hogy lehet, hogy anya es apa ilyen talpraesett es mindent veghez visz, en meg egy ilyen eletkeptelen egy selejt vagyok!
Vonat egy oran keresztül nem jött. Sehol senki.  Elkepzeltem ahogy majd ramtalalnak a  vasuti munkasok egy vaspadhoz fagyva,  eleseget szolgaltatvan a  varjaknak.. 
Na nem. Ugy begorombultam, hogy felszalltam a következö ingolstadti vonatra es barmi törtenjek, en akkor is kihasznalom az ötezer forintos jegyem.  (a következö vonat Regensburgba nagyon kesön ment volna) Eleg jol ereztem vegül magam, betalaltam a központba busszal, megtalaltam minden boltot amit kerestem, es picit jobb lett a kedvem is. Persze nem olyan jo, mint indulaskor. Fel nyolcra otthon is voltam, megneztem egy eleg jo szerelmes filmet (amin megint bögtem - csak a nevetes egeszseges? a siras nem?) es hatalmasat aludtam.

Es meg közel sincs vege...